Április 24-én kijött a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) jelentése, és nem nagyon lehet félreérteni. Hetek óta nincs érdemi csapadék, a szél szárít, a talaj felső rétege kiszáradt, és több helyen már alatta sincs tartalék. A valóság az, hogy április végén Szabolcs-Szatmárban porzik a föld, miközben egy átlagos évben ilyenkor 35–50 milliméter esőnek már rég le kellett volna esnie. Idén ennek sok helyen még a fele sem jött össze.
Aki kimegy Kocsord vagy Nyírcsaholy határába, nem diagramot lát, hanem foltos kukoricát, egyenetlen napraforgót, kemény, poros talajt. Innen már nem az a kérdés, hogy lesz-e baj, hanem az, hogy mekkora.
A jelenlegi állás szerint gabonában 10–30 százalékos kiesés, kukoricában akár 20–40, gyümölcsben helyenként 50 százalék körüli veszteség várható, ha nem jön meg hamarosan legalább 20–30 milliméter eső- jelzik előre a szakemberek. Ez nem soknak hangzik, de hektáronként 200–300 köbméter vízről beszélünk, ennek hiánya önmagában tonnákban mérhető terméskiesést jelent.
A piac már most reagál. A nagybani piacon a belföldi burgonya 120–300 forint között mozog, a vöröshagyma 165–190, a káposzta 160–200, a sárgarépa 150–250 forint/kg. Ez a most. És ez még nem az aszály vége.
A gyümölcsösök eleve mínuszról indulnak. A tavaszi fagy után jön rá a vízhiány, és ez együtt nem „gyengébb év”, hanem konkrét kiesés. Szabolcs-Szatmár-Bereg az ország almatermésének több mint felét adja, így ami itt történik, az nem helyi probléma, hanem országos árkérdés. Almánál, meggynél, szilvánál 30–40 százalék veszteséggel is s zámolhatunk, rosszabb területeken az 50 sem túlzás. Ha ez így marad, az alma nem 300–400, hanem 600–900 forint/kg lesz, a meggy és a szilva pedig könnyen duplázódhat, vagy egyszerűen elérhetetlenné válik.
A zöldségnél most dől el minden. Ha a burgonya most nem kap vizet, nincs méret. Ha nincs méret, nincs mennyiség. A mostani 150–250 forintos krumpli 300–500 lehet, a hagyma 170-ről 300 fölé emelkedhet. És ezek a nagybani árak. Innen még rájön a szállítás, a kereskedelem, a veszteség, vagyis a boltokban ennél is magasabb számok jöhetnek.
Ez nem találgatás, hanem ugyanaz a képlet, ami minden aszályos évben lefut. A 2022-es európai aszály idején országosan 30–50 százalékos kukoricakiesés volt, egyes térségekben ennél is több, és az árak rövid idő alatt megduplázódtak.
És itt jön az a rész, amelyre minden évben felhívják a figyelmet a hazai agrárszakemberek. Magyarország adottságai alapján lehetne Európa egyik éléskamrája. A Kárpát-medence talaja, klímája adott. Az ország több mint ötmillió hektár mezőgazdasági területéből jó, ha 100–120 ezer hektárt öntöznek rendszeresen. Ez 2–3 százalék. Szabolcsban sok helyen még ennél is kevesebb.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különösen sérülékeny. Sok gyümölcs, kevés öntözés, rengeteg kisgazdaság. A gazdák jelentős része néhány hektáron dolgozik, tartalék nélkül. Ilyen helyzetben az aszály nemcsak kevesebb termést jelent, hanem megélhetési kockázatot is. Ami országosan drágulás, az itt előbb és keményebben jelenik meg.
Közben napok kérdése, és új kormány alakul az országban. Ennél egyértelműbb helyzet ritkán van: vagy lesz víz a földeken, vagy nem lesz mit betakarítani.
És a legkellemetlenebb az egészben, hogy nem egy augusztusi aszály végén mondjuk ki, hogy baj van, hanem a szezon elején. Innen már nem az a kérdés, hogy lesz-e aszálykár 2026-ban Szabolcsban, hanem az, hogy mekkora, és mennyit fizetünk érte.
NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ (freepik)
